bota (1).jpg

"És igen, szerintem sokan nagyon bonyolult családokból jövünk, nem ritkán sérülésekkel, valamiféle hiányérzettel, miközben élhető életet szeretnénk összerakni magunknak, és ha ehhez önismereti munka kell, akkor azt is bevállaljuk. Nagyon tiszteletreméltó az, amikor valaki belevág egy ilyen munkába, mert jól akar lenni, jó életet akar magának. Mert végső soron mi magunk vagyunk a magunk összes lehetőségének a tárháza. Főzni sem kezdünk el anélkül, hogy ne tudnánk, mi van a kamrában, hűtőben. Szóval abból kell főznünk, amink van, és persze lehet, hogy improvizálni kell, meg kihagyni vagy éppen pótolni ezt-azt, de ettől még lehet jó az étel. Meg az élet is." Bővebben...

WMN szakértői munka

MEG KELL TANULNUNK MEGKAPASZKODNI ÖNMAGUNKBAN – ÍGY KÜZDHETÜNK MEG A JÁRVÁNY MIATTI MAGÁNNYAL ÉS IZOLÁCIÓVAL

„A halállal szembeni félelmünk nagyon régről velünk van; egész életünkben próbáljuk feloldani a kapcsolódásainkkal, vagyis azzal, hogy nyomot akarunk hagyni: gyereket szülünk, családot alapítunk, közösséget építünk, maradandót alkotunk a munkánkban. " Bővebben...

A GYEREKVÁLLALÁSTÓL VALÓ FÉLELEM TERMÉSZETES – MIÉRT NEM BESZÉLÜNK RÓLA MÉGSEM?

 

„Fontos közelebb kerülni a saját történetünkhöz, megismerni a szorongásaink hátterét. A családi élet ugyanis tele van törvényszerű krízisekkel – az első, majd a második gyerek születése, a kamaszkor stb. –, ezek pedig nagyon megviselik a családot. Ha azonban olyan szülők vannak a családban, akik dolgoztak az önismeretükön és kellő önreflexióval rendelkeznek, nyíltan tudnak kommunikálni egymással, és hatékonyan oldják meg a problémákat, akkor ezeket a kríziseket ki lehet bírni. Megúszni nem, de kibírni igen” Bővebben...

Mandiner interjú

HOGYAN ÉLJÜK TÚL A BIZONYTALANSÁGOT?

"Azt, hogy a káosz most természetes, és hogy a régi világunk elvárásai és rendjei nem ültethetők át egy az egyben erre az újra, ami még össze sem állt. Az egyetlen fontos dolog, hogy a szülő maradjon érzelmileg elérhető a gyereke számára. Mert a gyerekek nem arra fognak emlékezni, hogy mit ettek, hogy álltak át az új oktatásra, és rend volt-e a lakásban, hanem arra, hogy bármilyen vész is volt kint, ők biztonságban voltak bent. A gyerekeknek használható, stabil felnőttekre van szükségük, hogy kibírják azt a nyomást, ami a külvilágból jön, és

ha ennek a mirelit pizza az ára, vagy egy halom mosatlan ruha, akkor úgy." Bővebben...  

Lendület Magazin interjú

NYISD KI A VILÁGOD! 

 

"Nem hiszem, hogy bármit is lehet úgy csinálni, hogy ne legyen benne az egész történetünk. Nem tudjuk függetleníteni magunkat az örömeinktől, fájdalmainktól, az alkotó embernek pedig ez a nyersanyag, ebből dolgozik. A saját magából hozott anyagból." Bővebben...

KULTer.hu interjú

A pszichológiában társas támasznak nevezik ezt a folyamatot: amikor megéljük, hogy egy helyzetben nem vagyunk egyedül, például katasztrófa vagy krízis esetében – ezt tapasztaljuk meg akkor is, amikor olvasunk. A tudat, hogy valaki már végigcsinálta azt, amiben én is szenvedek, az olyan, mint egy mítosz. Túl lehet élni, végig lehet csinálni, a szenvedés nem egyedül az enyém. Szerintem ez a legnagyobb szorongáscsökkentő. Bővebben...

Interjú a Kultúra.hu oldalán

„Aki olvas, az könnyen közlekedik életek között” − interjú Bóta Tímeával, a Nő a tükörben megálmodójával.

 

A Nő a tükörben olyan, mint egy folyamatos ügyeletben lévő pszichológus: nem tolakodik, nem oszt kéretlen tanácsokat, de bárkit szeretettel fogad, aki egy kis elmélyülésre vágyik. Bóta Tímea lenyűgöző érzékkel válogatja ki azokat a verseket, amik kapaszkodót jelenthetnek 45 ezer követőjének − erről és az irodalom terápiás jellegéről mesélt nekünk. Bővebben...